Polányi János Károly

Magyar származású kanadai Nobel díjas vegyészprofesszor

Élete röviden

Polányi János Károly magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Apja, Polányi Mihály magyar–brit tudós, akinek a munkássága a fizikokémiától a közgazdaságtanon keresztül a filozófiáig terjedt. Apai nagybátyja Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus.
Édesapja 1922-ban emigrált Németországba, hogy ott kémikusként dolgozzon. Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban kapott munkát, ahol életre szóló barátságot kötött Wigner Jenővel (Nobel-díjas fizikus, az atommagok és elemi részecskék elméletének tovább fejlesztője). Polányi Mihály Kemény Magdát vette feleségül katolikus szertartás szerint. Ő maga is katolikus hitre tért. Gyermekük, János Berlinben született 1929. január 23-án.

A család 1933-ban a nácizmus térhódítása elől Manchesterbe költözött. Apja az ottani egyetem fizikokémia, majd társadalomtudományok professzora lett. A gyermek János itt járt iskolába és egyetemi tanulmányait is itt kezdte meg kémia szakon. A háború kitöréséig több nyarat Budapesten élő nagyszüleinél töltött.
A fiú igen nagy tehetséget mutatott kémiából. Még csak 17 éves, amikor elkezdi az egyetemet, ahol egy évig apja előadásait is hallgatta. 23 évesen már a PhD tudományos fokozatot is megszerezte. 1958-ban megnősült, felesége Anne Ferrar Davidson.

1952–1954 között a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács posztdoktori ösztöndíjasa volt. 1954–1956 között a Princetoni Egyetem (USA) tudományos munkatársaként tevékenykedett. 25 évesen telepedett le a kanadai Torontóban, ahol a helyi egyetemen kapott munkát. Itt lett 1962-ben a kémia professzora, 1974-től pedig intézetvezető. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az USA Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Jelenleg is Kanadában él. Őt tartják az ország legkiemelkedőbb vegyészének, elismerve tehetségét a kémiai reakciók dinamikájában.
John C. Polanyi sohasem tartotta magát magyarnak, és a Nobel-díja után a magyar származásával kapcsolatos vélekedéseket ellenszenvvel fogadta.

Tudományos tevékenysége

Tudományos kutatásaiban apja, Polányi Mihály tradícióját követte, aki a reakciókinetika terén ért el jelentős eredményeket. A fiatal Polányi János a reakciódinamikai kutatásokba kapcsolódott be. A szakma legrangosabb folyóirataiban szép számban megjelent publikációi korán felkeltették iránta a tudományos közvélemény figyelmét.
Kutatásai során azt kívánta jobban megérteni, hogy miként változnak a molekulák energiaállapotai a kémiai reakciók folyamán. Az elemi atomi és molekuláris ütközéseknél bekövetkező energiaátadási folyamatot kutatva alapvető fontosságú felfedezést tett. Így a kémiai lézerek vizsgálatakor igazolta, hogy a vegyi reakció energiája közvetlenül alakul át lézerfénnyé.

A lézereket a múlt század hatvanas éveiben fedezték fel, amelyért 1964-ben Charles Townes amerikai, Nyikolaj Gennagyievics Baszov és Alekszander Mihaljovics Prohorov szovjet tudósokat Nobel-díjjal tüntették ki. Ők a fizikai folyamatokat gyakorlatilag felvázolták, viszont keveset tudtak arról, hogy kémiai jelenséggel is együtt jár-e a kvantumfényforrás működése. Ennek megértése épp Polányinak sikerült, aki elsősorban a molekulák energiaállapotainak tisztázásával foglalkozott a vegyi reakciók folyamán.

Ő dolgozta ki az infravörös kemilumineszcencia módszerét, mivel a gerjesztett molekulák infravörös fényt bocsátanak ki. Az infravörös kemilumineszcencia módszere a kémiai reakciók mechanizmusának tanulmányozására alkalmazott technika. Bizonyos kémiai reakciók során képződött termékmolekulák gyenge infravörös sugárzásának mérésével és elemzésével végzik. Ha a keletkező termékek energiafelesleggel rendelkeznek, az a molekulák gerjesztett vibrációs állapotaként jelenik meg, ami infravörös sugárzás kibocsátásával szűnik meg. Ennek a sugárzásnak a spektroszkópikus vizsgálata információval szolgál a termékmolekula állapotairól.

Polányi a kémiai reakció során kibocsátott fény változásának színképelemzésével nyomon követte a kémiai kötések cserélődését, ezáltal meghatározta a molekulák mozgási és rezgési energiájának hatását a vegyi reakciók kimenetelére. E kutatásairól 1970-ben filmet (Concepts in Reaction Dynamics) is készített.

---

Kapcsolódó cikkek

• Villányi Attila
• Müller Ferenc József
• Hevesy György
• Zsigmondy Richárd